Az idei hőséghez gyorsan kellett igazodnia a gazdáknak, hogy kellő gonddal és időben takarítsák be terméseiket. Nagy István agrárminiszter már június végén felhívta a figyelmet arra, hogy az extrém meleg időjárás teljesen más betakarítási és aratási ütemet szab az agrárszektorban tevékenykedők számára. Íme, hogy miként hatott a hőség a termésekre, hogyan befolyásolta eddig az időjárás a statisztikát, és mire érdemes odafigyelni a termelőknek a biztonságos betakarítás során.
A hőség hatása a termésre
A korán érkező, szélsőséges meleg időjárás elsősorban a kalászosok betakarítására volt hatással, hiszen gyorsabban értek be a gabonafélék. Az aszály az alföldi területeket sújtotta, ahol hamar bevezették a tűzgyújtási tilalmat. A száraz talajviszonyok és a tartós hőség nemcsak tűzveszélyes, hanem a termés minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Emellett az időjárás teljesen átírta a gazdák megszokott aratási ütemét is. Számos szakember felhívta a figyelmet arra, hogy aszályban az öntözés is kevésbé hatékony, ami nemcsak a szabad földeken tapasztalható, hanem a fólia alatt és üvegházban művelt területek öntözésére is. Az aszálykár ennek következtében idehaza elérte a paradicsomot, a paprikát, a kukoricát, a napraforgót, a szilvát, a barackféléket, a dinnyét és az almát is. Ezen felül gyengült még a rozs, a tritikálé, a tavaszi árpa, a zab és a szalma minősége. Gyümölcsök közül legjobban a szőlő tűri az idei szélsőséges időjárást, így a jó magyar borokról nem kell lemondanunk.
Az idei hőség hatása az agrár szektorra számokban
A mezőgazdasági károk és a csapadékhiány nemcsak hazánkat érinti, hanem az európai gazdálkodóknak közel a felét. Magyarországon 1 millió hektárnyi mezőgazdasági területet sújtott idén aszály. A termésátlag és a minőség is rendkívül gyenge lett az Alföldön, Észak-Magyarországon és Közép-Magyarországon, miközben a Dunántúlon átlagos eredményekkel zárták az idei betakarítást.
Már júniusban 230 ezer hektárnyi területre igényeltek agrárkár-enyhítést, és ez a szám a szezon előrehaladtával csak nőtt. A szántóföldi növények hozama lényegesen elmarad az eddigi évek átlagától. Őszi búzából 3,9 millió tonnát, árpából 1,4 millió tonnát, repcéből pedig 450 ezer tonnát takarítottak be, Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára beszámolója alapján.
Mire kell idén jobban odafigyelni?
Ilyen melegben könnyebben keletkezik tűz a földeken, fokozva az anyagi és természeti károkat. Idén sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra és a környezettudatos gazdálkodási minták követésére. Az agrárminiszter a szezon elején felhívta a figyelmet a fokozott tűzvédelmi intézkedések bevezetésére, a mezőgazdasági gépek műszaki állapotának rendszeres ellenőrzésére, a tűzoltókészülékek szakszerű használatának ismertetésére, illetve a tűzvédelmi és munkavédelmi előírások szigorú betartására. Mi kifejezetten javasoljuk a tűzvédelmi védőszántások kialakítását is. Nagy István tárcavezető pedig kihangsúlyozta a fentiek mellett a termények megfelelő szállítását és tárolását is, továbbá a hulladékkezelés ideális kialakítását. Ezekkel az óvintézkedésekkel védhetjük földünket és termésünket a további károktól.
Felhívnánk a gazdálkodók figyelmét az agrártárca azon támogatási eszközeire, amelyet a kialakult helyzetre való tekintettel vezettek be. Az agrárkár enyhítési rendszer és az aszály biztosítás egyaránt hasznos lehet azok számára, akik vállalkozását megkárosította az idei időjárás. Az agrárminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépített egy európai összevetésben is kiemelten fejlett, több pilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak.
