Brutális, elképesztő, soha nem látott: egymást követik az erős jelzők, amelyekkel a cégek és szervezetek, mint a FAO, a ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, megpróbálják érzékeltetni az élelmiszer árak emelkedését. És igazuk is van, a búza ára az egekben, ráadásul nem tudunk annyit termelni, amennyire szükség van. De hogyan hat ez ki az életünkre?
A háromhatvanas kenyér
Szinte mindenki ismeri a legendás három forint hatvan filléres – természetesen állami dotációval és rendeletekkel mesterségesen fenntartott – kenyérárat. Nem csoda, a KSH adatai szerint majdnem 28 éven keresztül került ennyibe a kenyér: függetlenül a búza árától. Ma ez már nincs így.
A búza ára az egekben van, ráadásul a geopolitikai helyzet (Ukrajna Európa gabonaszíve, itt terem a legtöbb búza és kukorica, de a háború miatt várhatóan betakarítatlanul és feldolgozatlanul hever majd a földeken) a kedvezőtlen időjárás ,és most még nem is számoljuk az időnként fel-felbukkanó fuzáriumot, miatt egészen egyszerűen nem tud a világ eleget termelni. Jelenleg sok tízmillió tonnányi búza hiányzik a piacról. De miért érdekes ez?
A mezőgazdaság és az áremelés
Mindent úgy kell elképzelni, mint egy negatív spirált. Ha a búza ára nem csak magas, hanem emellett hiánycikk is, akkor a kenyér, és annak előállítási ára is megnő. Ha drágábban állítjuk elő a kenyeret, miközben magasabb bért kell fizetni a pékeknek, a malmoknak, a szállítóknak, akkor kilő az ára. Ez pedig kihat a mindennapjainkra. Természetesen nem feltétlenül az, hogy a kenyér 400 vagy 420 Forint lesz, hanem az, hogy ahogy a közgazdászok mondják, az egyes stratégiai élelmiszerek ára egymással együtt mozog. Azaz, ha a kenyér ára megnő, éppen úgy megnő az olaj, a gyümölcsök, a zöldségek vagy a tejtermékek ára.
Mivel ezek nagy része alapvető élelmiszernek számít, emelkedik az infláció, ami tovább gyűrűzik és minden drágul. Erre természetesen érkezik egy fogyasztói válasz, a legegyszerűbb az, hogy helyettesítő termékeket keresnek az emberek, vagy elkezdnek kevesebbet fogyasztani, ami kényszerlépést követel meg a termelőktől. De mit lehet tenni?
A mezőgazdaság és az áremelkedés: a válaszlépések
Az áremelkedésre adott legfontosabb válaszlépés az lehet, ha növeljük a termelékenységet, modernebb eszközökkel és technikával dolgozunk azért, hogy a saját költségeinket csökkentsük.
Ennek egyik útja a jól felszerelt, gépesített mezőgazdasági rendszerek létrehozása, amelyek hosszútávon sokkal hatékonyabb munkát eredményeznek. Keressen minket, hogy egyedi felni és abroncs megoldásainkkal tenni tudjunk munkálatai eredményessége érdekében.
